A szeptemberi napok még esélyt adtak másodvetésre. A gyerekekkel a kertművelés órákon szabaddá tettük az ágyásokat, és vetettünk bele mángoldot, céklát, többféle tépősalátát, retket, madársalátát, sárgarépát és persze spenótot. A zöldségek kiválasztásánál arra figyeltünk, hogy rövid legyen a tenyészidejük, és kedveljék a hűvösebb időt.
A spenót különlegesen értékes számunkra, mert saját magot fogtunk, és azt vetettük vissza. Már ki is bújt a jó időben. A meleg délutánokon gyorsan kicsíráztak a magok. Ebben a korai, kiszáradásnak kitett állapotban a gyerekek naponta locsolták az ágyásokat. Bár a talaj Európában tizenhétszer gyorsabban pusztul, mint ahogy természetes módon keletkezik, nálunk, a Christophorus Waldorf Iskola tankertjében ez nem így van. A kertművelés órák keretében minden alkalommal, amikor a földdel dolgozunk, nagy örömmel tölt el minket ágyásaink jó talajszerkezete, amelyet évek óta gondosan „növesztünk” és ápolunk.
