PÓTFELVÉTELI

A Christophorus Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PÓTFELVÉTELIT hirdet 2021/22-ben induló 1. osztályába.

A pótfelvételire a jelentkezéseket legkésőbb 2021. április 30-ig várjuk.

Jelentkezési lap: https://christophoruswaldorf.hu/jelentkezes/

Kategória: Hírek | PÓTFELVÉTELI bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Idegennyelv-oktatás (írta: Türkössy Szilárd)

Az embertani alapelvekhez igazodik az idegennyelv-oktatás is. A Waldorf-iskolák két idegen nyelvet oktatnak, amelyek közül általában az egyik az angol. Célja nem csak praktikus ismeretek, a nyelvi jártasság megszerzése, amelyekkel „az életben jobban lehet boldogulni”, de a komplexebb kognitív – végső soron műveltségi – képességeken túl az emberlény, mint olyan nyitottságának, talpraesettségének és szociális képességeinek megszólítása, ápolása is. Az idegen nyelvek révén bővíthetjük a gondolkodás spektrumát, szélesebb látókörre, szempontváltási képességekre nevelünk, amelyek visszafelé egy általános emberismerethez vezethetnek, amely nem marad absztrakt, hanem személyes élménnyé válik. Általa nyitottabbá válhatunk, hogy ne csak szűkebb, hanem általános emberi szempontokat is hordozzunk („emberiséghez” kapcsolódás, amely mélyebb emberséghez vezethet).

A nyelvoktatás is erősen mozgás orientált, főképp az alsóbb évfolyamokon, és tankönyveket nélkülöz. Ennek révén mélyebb nyelvismerethez vezet, mert sokkal erősebb belső aktivitásra ösztönöz, s alapját képezi egy későbbi életkor magasabb szintű nyelvi képességeinek. Versek, dalok, mondókák, játékok és a tanár személye segíti ezt a munkát, amelyben a rengeteg ismétlés biztosítja az örömteli bevésést. A középtagozaton (5.-8. osztályok) az intellektuális és füzetmunka, történetek olvasása egyensúlyba kerülnek a mozgásos, élő feladatokkal, mindazonáltal mindent át kell, hogy hasson egy élő, személyes és lehetőleg nem az absztrakcióhoz, hanem a valósághoz kapcsolódó jelleg. A képiség ebben továbbra is aktív szerepet kell, hogy játsszon, de technikai eszközök felhasználása nélkül, tehát a belső, mentális képek megteremtésére való ösztönzés a cél.
A felső tagozat nyelvoktatásának idejére (9.-13. osztályok) már a megszerzett nyelvi tudással és képességekkel cél az önálló kommunikáció és véleményalkotás, a folyékony (vagy azt közelítő) beszédmód, a megszólalás bátorságának megszerzése. A nyelv tehát kevésbé cél, mint eszköz, kevésbé akadémikus tudás, mint inkább a hétköznapi élet legtermészetesebb része kell, hogy legyen, amely többé már nem „idegen”.

Kategória: Hírek | Idegennyelv-oktatás (írta: Türkössy Szilárd) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Fejlesztve tanulás, Extra Lesson az órákon

A főoktatás, és a szakórák menetrendjéből is látható, hogy a tanulás a waldorf iskolákban nem csak a fejet tanítja, nem csak a gondolkodást szólítja meg. Az első 4 osztályban (persze később is, de ekkor különösen) nagy hangsúlyt kap a mozgás, a ritmus, a saját testen és a térben való pontos, biztos tájékozódás. Ezek a készségek alkotják az „akadémikus”, tantárgyi, és nem utolsósorban a szociális, közösségi tanulás alapjait.

A mai kor felgyorsult, modern technika által nagymértékben befolyásolt körülményei között már nem alakulnak ki olyan egyértelműen maguktól, mint a régebbi korok utcán, szabadban hancúrozó, együttjátszó gyermekeinél.

A gyermek születésétől 7 éves koráig fokozatosan tanulja meg uralni, birtokba venni a testét. Végigmegy egy mindenkinél azonos mozgásfejlődési soron, ügyesedik nagymozgásaiban, finommozgásaiban. Ha a fejlődésben kis elakadás, akadály lép fel, kimaradnak fontos, akár jelentéktelennek tűnő lépések, melyek később tanulási nehézségekhez vezetnek.

Azt tapasztaljuk, ebben egyre több gyermek érintett, ezért a ritmikus rész, és a főoktatás feladatai is ennek a megelőző-szelíden korrigáló- gyógyító szemléletnek az alapján vannak össszeválogatva. Természetesen az adott osztály gyermekeihez igazítva.

A Waldorf-pedagógia gyermekképe mindig biztos támpont arra nézve, adott életkorban mi várható egy gyermektől, vagy ideális a számára.

A feladatok változatosságát, és harmonizáló hatását pedig a waldorf pedagógiából születő Extra Lesson fejlesztő-pedagógiai módszer is biztosítja, melynek hátterét és hatásosságát a mai neurológiai kutatások, új mozgásfejlesztő eljárások is bizonyítják.

A gyermek első éveiben a legfontosabb alapérzékek az:

  • egyensúly
  • tapintás
  • saját mozgás érzékelése (mit csinál éppen a karom, lábam, szám?)
    és az úgynevezett
  • életérzék, ami pontosan jelzi a gyermeknek, adott pillanatban éhes-e, fázik-e, mennyire fáj, hogy nekiütközött valaminek

Van, hogy egy gyermek ezekben túlérzékeny, van, hogy az ellenkezője. A gyakorlatok segítenek megtalálni a középutat, finomra hangolni ezeket az alapérzékeket.

Erre a biztos alapra építjük a felsőbb tagozatok tanulási folyamatait, a gyermekben elsősorban egy felnövekvő, egészséges emberi lényt látva.

Kategória: Hírek | Fejlesztve tanulás, Extra Lesson az órákon bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Képek az első osztály mindennapjaiból

Háromnegyed nyolc van, a gyerekek megérkeznek az iskolába. A teremben a szőnyegen néhányan ébredeznek, mások építenek, az éberebbek  fogócskáznak, játszanak, miközben az osztálytanító teát főz, készül a közös napkezdésre.

8 órakor, amikor a gyerekek meghallják az osztályuk csengőszóját, sorba állnak a teremnél, és a tanító mindenkivel kezet fog- ez az első találkozás a gyermek és az osztálytanító között, a közös munka kezdete. A terembe érkezve körbeáll az osztály, az osztálytanító meggyújtja a gyertyát, megcsendül a metalofon: fohászhoz készülődnek.

Felragyog a nyájas nap,
Ő világít egész nap.
Lélek, szellemhatalom
Mozdítja lábam és karom.
A napfényben Istenem
Ember erőm tisztelem,
Melyet a Te jóságod
A lelkünkbe beoltott,
Hogy lehessek szorgos,
Tudnivágyó, dolgos.
Fény és erő Tőled ered,
Szeretet és hála Neked.

Ezután közösen köszönnek, ez már az osztály találkozása az osztálytanítóval- kezdődik a közös munka.
Az osztály körben leül a szőnyegre, néhány gyerek kiosztja a teát, közben énekelnek. A dal végén a mesegolyó elindul az útjára, akihez elérkezik, mesélhet az előző napjáról, élményeiről.
A beszélgetőkör után kezdődik a reggeli kör, ahol verseket szavalnak, dalokat énekelnek közösen a gyerekek, mozgással kísérve őket. A ritmusokkal dolgozva egyre jobban összpontosul a figyelem, egyre inkább felébrednek a testek, mindenki maga mögött hagyja a reggeli eseményeket, az osztály már egy hullámhosszon van: együtt tapsolnak, dobognak, adogatják a babzsákokat, lengetik a selyemkendőt. A ritmikus rész végén előkerül a furulya, pentaton dallamok hangzanak fel.

Ezt követően már szorosan vett értelemben is az epocha anyaga kerül előtérbe. Három epocha jelenik meg az első osztályban, formarajz, írás és számolás.
Formarajz epochán az egyenestől és görbétől indulva járják és rajzolják végig a gyerekek a világban megjelenő formákat: egyenest, görbét, kört, spitált, lemniszkátát, és ezek különböző átalakulásait.
Írás epochákon egy meséből kiemelkednek képek és hangulatok,  minden hangulat és kép pedig egy betűt rejt. Első osztályban, az év végéig a nagy nyomtatott betűkkel ismerkednek meg a gyerekek.
A számolás korszakokban először a számok írását tanulják meg a gyerekek, majd megismerkednek a négy alapművelettel, tapasztalatot szerezve mindegyik sajátos minőségéről.

Minden munka a mozgásból indul, a formákat, betűket, számokat lejárják, termésekből kirakják a gyerekek, a füzetbe csak egy munka lezárásaként kerülnek be a rajzok.

A füzet bezárását egy mese követi. Az első osztály a tündérmesék világában telik, egy hétig minden nap ugyanazt  a történetet hallgatják meg a gyerekek, egyre inkább elmélyednek benne, dolgoznak bennük a belső képek.

A mese után közösen tízóraiznak, majd egy nagyszünet következik, amikor ha esik, ha fúj, az udvaron játszanak a gyerekek, fára másznak, fogócskáznak, építenek.

A nagyszünetet követően a szakórák ideje következik. Első osztályban 8 szakóra váltakozik: kézimunka, festés, zene, mozgás, euritmia, angol, német és szabadvallás. Általában délben ér véget az utolsó óra, az osztály ebédelni indul, majd kezdetét veszi a napközi. Mivel az elsősök hamar elfáradnak, ezért fontosnak tartjuk, hogy hamar hazamenjenek, és kipihenten, újult erővel térjenek vissza másnap.

Kategória: Hírek | Képek az első osztály mindennapjaiból bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Aktuális információk, hírek

GONDOLATOK A WALDORF-PEDAGÓGIA EMBERTANI ALAPJAIRÓL

Írta: Türkössy Szilárd

A Waldorf-pedagógia egy merőben új nevelési-oktatási rendszer, amely Rudolf Steiner antropozófiájából szökkent szárba. Az egyik legfontosabb – ha nem „a” legfontosabb – motívuma, hogy mindent az emberi lény felépítéséből és archetipikus fejlődésmenetéből eredeztet. Ennél fogva a teljes embert akarja megszólítani, annak hármasságában, úgy, mint: testi-lelki-szellemi, cselekvő-érző-gondolkodó, végtag-törzs-fej embert. Ennek vetülete a fizikai testben: anyagcsere-, légzés és keringési, ill. idegrendszer. Mindhárom egyformán fontos! Ennek figyelmen kívül hagyása olyan fejlődési rendellenségekhez vezet, amelyek komolyan, esetleg tartósan és maradandóan felborítják az ember egyensúlyát és egészségét, mind mentális-kognitív, mind érzelmi-lelki, mind testi-egészségi vonatkozásban. A törekvés az alkalmazásra ellenben jobb egészséghez, a gyerekek tanulás iránti motiváltságához és az iskolához kapcsolódó örömérzéshez vezet. Innen már érthető, miért oly’ fontos, hogy az iskola megfelelő arányban és életkorhoz igazítottan ösztönözzön mozgásos, művészi és intellektuális tevékenységekre. Tehát a művészi-akarati, az intellektuális tartalmakat hordozó finom- és nagymozgásos tevékenységek, a fantázia-telített képi világ, amely az érzelemvilág előszobáján át vezet a megértéshez, mind-mind nagy jelentőséget nyer, és folyamatos kihívást jelent a tanárok számára, hogy ezt megfelelőképp vigyék közel a gyerekekhez. A megismerés az átélésen keresztül, ill. az átélés, melyből megismerés származik vezérmotívummá válik az iskolában.

 

GONDOLATOK A PEDAGÓGIÁNKRÓL

 

Egy másik világ küldött engem,
hogy milyen volt, már nem tudom,
de tört sejtése vissza-fénylik
színek nélküli fátyolon.

S ahogy a föld sok látomásán
régi hazám nyit néha rést:
onnan túlról majd vissza-sejtem
az örömet s a szenvedést.

(Weöres Sándor)


A hosszú nyári szünet után kezd megtelni az iskola udvara: napbarnított, vidám gyerekek, az őket kísérő szülők és pedagógusok találkoznak ismét egymással. Egyre többen leszünk, nevetés, beszélgetések foszlánya hangzik innen is, onnan is, közben elkészül a virágokkal feldíszített kapu, melyen majd a közösség új tagjai, az elsősök haladnak át tanítójukkal. A terített asztal is megtelik szeretettel készített finomságokkal, a házi sütésű sütemények mellett nyári napfény érlelte gyümölcsökkel. Ünnep van, a kezdés ünnepe. Ennek pedig nagyszerű, szívet-lelket melengető pillanata az, amikor az elsős osztálytanító név szerint szólítja az osztálya tagjait, fiúkat, lányokat, akiket az iskola egész közössége köszönt örömmel… És kezdetét veszi felnőtt és gyermek, osztálytanító és az osztályközösség közös útja. A pedagógus odaáll a gyermekek mellé, és vállalja, hogy a Waldorf-pedagógiával támogatja, neveli a rábízott gyermekeket, a szülők pedig, a gyermekek másik oldalán állva, otthoni nevelésükkel és a technikai feltételek intézményi megteremtésével segítik az iskolában folyó pedagógiai munkát.

Pedagógiánk az akarattal bíró, érző, gondolkodó teljes emberre tekint, az akaratot formálva, az érzéseken keresztül jutunk el a gondolkodásig. Úgy támogatjuk a gyermekeket, hogy mindaz, amit egy adott életkorban megtapasztalnak, megismernek, amit tanítunk nekik, az valódi lelki táplálék legyen a számukra. Mert nemcsak tudásközvetítők vagyunk, nemcsak ismereteket adunk át, hanem a földi-fizikai valóság felé haladó gyermek álmodó lényének fokozatos ébredését, fejlődését támogatjuk. Ezért ismerkednek például a 3. évfolyamon mesterségekkel a gyerekek, művelnek földet, ültetnek búzát, vesznek részt egy házépítés korszakban, hiszen ebben az életkorban érkeznek az álomszerű birodalom és a földi valóság határához; figyelmüket az ember környezetének aktív megformálása felé irányítjuk. Vagy azért foglalkozunk törtekkel a 4. évfolyamon, mert a gyermek alapélménye ebben az életkorban az EGÉSZ-ből való kiszakadás, elhalványul az a világ, ahonnan érkezett, új erőkre van szüksége a földi létben való létezéshez. Korábban egynek érezte magát a környezetével, most pedig azt érzi, hogy ő egy különálló lény, az EGÉSZ részeként tapasztalja magát. 6. osztályban pedig, mikor kristályosodni, keményedni kezdenek a csontok, kőzettan, ásványtan epochával támogatjuk a serdülő gyermekek fizikaiságában lezajló ásványosodási, megszilárdulási folyamatot…

Minden évfolyamnak sajátos hangulata van. Ha belépünk egy Waldorf-iskolába, mindez azonnal tapasztalhatóvá válik, teremről teremre járva láthatjuk, érzékelhetjük az elsősök tündérmese-világát, a másodikosok termének falán egy-egy szent képét pillantjuk meg, és a legendák mellett fabulákat mesél az osztálytanító, a harmadikosok héber dalokat is énekelnek, és a falon lévő képen Mózes a  kőtáblákat tartja, októberben elültetett búzájuk növekedését pedig mindennap megfigyelhetik; a negyedikesek elkészítették a rúnakövüket, körülöttük, a terem falán a skandináv mitológiát idéző képek, és felhangzik a dal Yggdrasilról, az északi-germánok Világfájáról; az ötödikesek pedig éppen ősi kultúrákkal ismerkednek, egyiptomi piramisról festenek képet, és hamarosan Hellásszal és a hellénekkel kezdenek ismerkedni, görög dalok csendülnek majd fel, árad a versekből a hexameter lüktetése, és készülni kezdenek az ókori görög olimpiát felidéző nagy ünnepükre, a Waldorf-olimpiára.

 Színes gazdag világ, valódi ismeretek a világról, sok-sok tapasztalás, lélekbe helyezett képek, melyek együtt növekednek a gyermekkel, fiatallal.  A fogalmak élők, nem absztraktak. Az első iskolai években érzelemteli képekben mutatjuk be a világot a gyermekeknek, és a 10., 11. életév körül ébredő gondolkodás támogatásának is ez az eszköze. A gyerekek ekkor már magyarázatokat akarnak hallani a világról, de még nem fogalmi szinten. Hosszú út veszi kezdetét: az ébredő intellektus fejlesztése, ám tudjuk, az önálló fogalmi gondolkodás megérésére a serdülést követően kerül sor, a gyerekek addig nem fogalmakban élnek, hanem érzésteli képekben. Felső tagozatosként (9. évfolyamtól kezdődő középiskolai éveik alatt) pedig megteszik a diákok a lépéseket az önálló ítéletalkotás kibontakozása, a tiszta gondolkodás felé.

Pedagógiánk ember- és világképe szerint a gyermek egyéni élete, lelki-szellemi fejlődése során ugyanazokat a fejlődési fokokat járja be, melyeken az emberiség áthaladt, miközben otthonává vált a Föld, és kiformálta földi alkatát, lelki képességeit. A felnövekvő ember megismétli az emberiség földreszállásának nagy állomásait, a jelenhez érkezve pedig megcselekszi mindazt, amivel ő gazdagítja a fejlődést. Évről évre, osztályfokról osztályfokra vezetjük, kísérjük a gyermeket, a fiatalt addig, míg fiatal felnőttként képessé nem válik arra, hogy ő maga vegye kezébe fejlődését, megvalósítsa azt a feladatot, amellyel ő érkezett.

BETEKINTŐ

Kedves érdeklődő családok! Tekintettel a járványügyi helyzetre, egyelőre nem tudjuk személyesen megtartani ismertető előadásainkat, ezért összeállítottunk egy többrészes sorozatot, amelyet a következő hetekben osztunk meg Veletek. Fogadjátok szeretettel betekintő sorozatunk első részét. Ebben bemutatjuk iskolánk épületét, amelyet az elmúlt másfél év alatt alaposan felújítottunk.

 

ÉTKEZÉS

Iskolánkba a diákok ebédjét az Amalthea Közösségi Szövetkezet szállítja.

Az áprilisi étlap ide kattintva érhető el.

Kategória: Főoldal, Hírek | Hozzászólás most!

Filozófiánk

Olyan értékrend közvetítése, amely talán kevéssé van jelen a mai világban, viszont mindenki vágyik rá. Emberség, moralitás, egymás támogatása, öröm, gyermekszeretet, magasrendű világ-ideák, valódi emberismeret, a pedagógia és a közös út szeretete, felelősségvállalás, áldozatvállalás, testvériség, szabadság…

Célunk, hogy egy olyan közösség jöjjön létre, amelynek tagjai olyannyira a sajátjuknak érzik ezeket az értékeket, hogy készek tenni, dolgozni érte, akár anyagi ellentételezés nélkül, sőt, sok példát látunk arra, hogy akár anyagi ráfordítás árán is. Ha arra van szükség, jogszabályokban merülünk el vagy éjszaka még e-maileket váltunk, szervezünk, tárgyalunk, azaz dolgozunk az értékek megvalósításán, és nem arra várunk, hogy valaki ezt megtegye helyettünk.

Nagyon felemelő érzés az, amikor azt látjuk, hogy nehézségek, erőfeszítések, terhek elhordozása árán, de a közös munka gyümölcse beérik, és a célunk megvalósul. Az együttműködés során pedig mélyebben megismerjük egymást, belelátunk társaink életébe, odafigyelünk, szükség esetén pedig támaszt, segítséget nyújtunk egymásnak. Így akár életre szóló kapcsolatok is szövődnek szülő-szülő, szülő-tanár vagy tanár-gyerek között.

 


Kategória: Főoldal, Hírek | Hozzászólás most!

Pedagógiánk

A Waldorf intézmények az egyes életkorokhoz igazított pedagógiai-módszertani eszközökkel biztosítják a gyermekek egészséges fejlődését.

A Waldorf pedagógia az egyetlen reformpedagógiai irányzat, amely az utóbbi két évtizedben országos hálózatot alakított ki.

Évtizedek tapasztalata mutatja azt, hogy a gyerekek nagyon szeretnek Waldorf óvodába és iskolába járni, és a későbbiekben úgy emlékeznek vissza ezekre az évekre, mint sorsformáló, az életben boldogulásukhoz kiváló alapot nyújtó időszakra. Szeretnénk minél több kisgyerek számára lehetőséget nyújtani, hogy ilyen értékes óvodai, iskolai években legyen részük.
Bővebben…

 


Kategória: Főoldal, Hírek | Hozzászólás most!