Türkössy Szilárd - osztálytanító

Még nem láttam olyan Waldorf-családot, akik megbánták, hogy végigmentek ezen az úton.

15 éve vagyok Waldorf-tanár, feleségemmel 7 éve élek Pécelen, 2 kislányunk büszke édesapjaként. A 15 év alatt pedig nem csak tanítottam, hanem cikkeket írtam, fordítottam, szaklapokat szerkesztettem és kutató munkát is végeztem. Főként Waldorf-gimnazistákkal, de általános iskolásokkal is foglalkoztam. Elsősorban angol nyelvet tanítottam, emellett biológiát és földrajzot is. Sokszor megtapasztaltam persze, hogy bár azt hittem, én tanítok, valójában a gyerekek sokkal többet tanítottak nekem.

12 évig dolgoztam a Gödöllői, majd három évig a Fóti Waldorf Iskolában. Többször jártam külföldön, voltam például Németországban, ahol a Potsdami Waldorf Iskolában alkalmazott portfolió műfaját igyekeztem alaposabban is megismerni. Ezt kollégáimmal bevezettük újításként a gödöllői és fóti iskolákban. Emellett Dr. Mesterházi Zsuzsa meghívására tanítok az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola Waldorf-tanárképzésén. Hatalmas megtiszteltetés ez számomra, és igazán boldog vagyok, hogy amit magam számára a sors kegyelméből összeszedhettem, azt tovább is adhatom a magyar Waldorf-iskolák felé.

Waldorf-pedagógiával kapcsolatos szaklapok és újságok létrehozásában is közreműködöm: jelen pillanatban a Nevelésművészet című Waldorf-pedagógiai szaklapot szerkesztem, valamint részt vettem a Metamorfózis című folyóirat és a gödöllői iskola újságjának szerkesztői munkájában. Rengetem cikket fordítottam és írtam a Waldorf-pedagógiáról, interjúkat készítettem és készítek, emellett nagyon sok továbbképzésen vettem részt itthon és külföldön egyaránt. Ebből kifolyólag nagyon jó kapcsolatot építettem ki számos hazai és külföldi intézménnyel, kollégával, még a tengerentúlon is.

Hosszú éveken át formálódtam Kovács Gabriella antropozófiai tanuló- és munkacsoportjaiban, amiért nem lehetek elég hálás. Ma már – ha tanítómat nem is érhetem utol – magam is több antropozófiai tanulócsoportban igyekszem hozzásegíteni az elkötelezetteket, hogy együtt fejlődjenek az általuk választott úton. Tagja vagyok a Magyar Antropozófiai Társaságnak is. Nagyon érdekelt, hogyan alakul a Waldorf-diákok sorsa az érettségi után, a munkába állásuk, az életben való boldogulásuk. Ezért kutatásokat végeztem az érettségi és felvételi eredményeikkel kapcsolatban, valamint mélyinterjúkat készítettem további útjukat érintően egykori Waldorf-iskolásokkal, hogy válaszokat kapjak a kérdéseimre. Igen biztató eredmények születtek! Ezen a téren az egyik olyan dolog, ami a legmélyebben érintett meg, hogy a végzett Waldorf-iskolások milyen bátran és szabadon, micsoda kezdeményezőkészséggel és nyitottsággal állnak elébe annak, amit Lehetőségnek élnek meg, és amit életnek hívunk. Ezt persze a legjobban ők maguk tudják interpretálni, ezért legutóbb épp a tanárképzésre hívtam meg két egykori diákot. Mélységes öröm volt látni, mennyire lelkesítően és megerősítően tudtak hatni a hallgatókra, és hogy milyen biztatás, visszaigazolás volt ez mindannyiunk számára, hogy érdemes…