Christophorus Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és AMI hivatalos honlapja

Nagy örömömre szolgált azonban, hogy két új családot is köszönthettünk köreinkben. Az eredeti tervek szerint jött volna hozzánk Waldorf-óvónő, hogy tovább vezessen minket a Waldorf-pedagógia megismerésének ösvényén. Az ónos eső azonban gátat szabott ennek, így Szilárd – jó Waldorf-osztálytanítóhoz híven – rögtönzött. A szokásos babzsák dobálós ismerkedés, ritmusjátékok és angol nyelvi dalocska után a lovak közé csaptunk. Meghallgattuk az újonnan érkezők bemutatkozását és annak történetét, mi is vezette őket a Waldorf-irányba. Hallhattunk sok hasznos információt a Waldorf-iskolák nyelvoktatásáról, a születésnapi ünnepségek meghitt hangulatáról, különböző gyermekneveléssel kapcsolatos elvekről, és az etikusabb világ megvalósulásához szükséges gyermeki kreativitás Waldorf-módszerekkel történő életben tartásáról.

A pedagógiai rész után mindig rátérünk a technikai jellegű megbeszélni valókra. Most sem történt ez másként. Szóba kerültek a január 25-ére szervezett, Vekerdy Tamás nevével fémjelzett előadással kapcsolatos technikai kérdések. Majd ezt követően rátértünk arra, hogy jelenleg az ingatlan keresés rögös, de hitünk szerint nem lehetetlen útját járjuk. Keressük azt a helyet, ahol létrehozhatnánk az általunk megálmodott kis Waldorf-világunkat. Mint mindent, ezt is feladatként és nem problémaként éljük meg, ahogy Gábor ezt nagyon jól megfogalmazta. Az új családok pedig új lendületet hoztak a csapat életébe ebben a témában is. Beindult a halk duruzsolás, ki milyen követ tudna megmozgatni a siker érdekében. Csak úgy cikáztak az ötletek. Öröm volt végig nézni a termen, ahol csillogó szemű, kreatív szülőket láttam. Azt éreztem most is, mint mindig: jó itt lenni, jó veletek lenni!

Találkozunk újra két hét múlva – január 23-án – szombaton, a szokásos helyen (Péceli Művelődési Ház), a szokásos időben (9-kor). És figyelitek? Már van szokásos hely és szokásos idő… 😉