Idegennyelv-oktatás (írta: Türkössy Szilárd)

Az embertani alapelvekhez igazodik az idegennyelv-oktatás is. A Waldorf-iskolák két idegen nyelvet oktatnak, amelyek közül általában az egyik az angol. Célja nem csak praktikus ismeretek, a nyelvi jártasság megszerzése, amelyekkel „az életben jobban lehet boldogulni”, de a komplexebb kognitív – végső soron műveltségi – képességeken túl az emberlény, mint olyan nyitottságának, talpraesettségének és szociális képességeinek megszólítása, ápolása is. Az idegen nyelvek révén bővíthetjük a gondolkodás spektrumát, szélesebb látókörre, szempontváltási képességekre nevelünk, amelyek visszafelé egy általános emberismerethez vezethetnek, amely nem marad absztrakt, hanem személyes élménnyé válik. Általa nyitottabbá válhatunk, hogy ne csak szűkebb, hanem általános emberi szempontokat is hordozzunk („emberiséghez” kapcsolódás, amely mélyebb emberséghez vezethet).

A nyelvoktatás is erősen mozgás orientált, főképp az alsóbb évfolyamokon, és tankönyveket nélkülöz. Ennek révén mélyebb nyelvismerethez vezet, mert sokkal erősebb belső aktivitásra ösztönöz, s alapját képezi egy későbbi életkor magasabb szintű nyelvi képességeinek. Versek, dalok, mondókák, játékok és a tanár személye segíti ezt a munkát, amelyben a rengeteg ismétlés biztosítja az örömteli bevésést. A középtagozaton (5.-8. osztályok) az intellektuális és füzetmunka, történetek olvasása egyensúlyba kerülnek a mozgásos, élő feladatokkal, mindazonáltal mindent át kell, hogy hasson egy élő, személyes és lehetőleg nem az absztrakcióhoz, hanem a valósághoz kapcsolódó jelleg. A képiség ebben továbbra is aktív szerepet kell, hogy játsszon, de technikai eszközök felhasználása nélkül, tehát a belső, mentális képek megteremtésére való ösztönzés a cél.
A felső tagozat nyelvoktatásának idejére (9.-13. osztályok) már a megszerzett nyelvi tudással és képességekkel cél az önálló kommunikáció és véleményalkotás, a folyékony (vagy azt közelítő) beszédmód, a megszólalás bátorságának megszerzése. A nyelv tehát kevésbé cél, mint eszköz, kevésbé akadémikus tudás, mint inkább a hétköznapi élet legtermészetesebb része kell, hogy legyen, amely többé már nem „idegen”.

Kategória: Hírek | A közvetlen link.