A finn kapcsolat
Pécelen létezik egy Magyar-Finn Baráti Kör Egyesület, amelynek elnökségi tagja vagyok. A finn nagykövetség felhívására az országban létező baráti körök finn hetet/napot tartottak a helyi iskolák bevonásával.
Nem részletezem a programot, Pécel finn testvérvárosából (Iisalmi) erre az alkalomra érkezett egy művészházaspár két gyermekkel, illetve a helyi zeneiskola hétfős küldöttsége. A hölgy Leena Mulari képzőművész és december végéig kiállít a péceli Hámori Házban. A péceli Szemere iskolában pedig művészeti workshopot tartott a felsősök egy részének. A hét folyamán férjével együtt több alkalommal felléptek zenészként is.
Mivel nálam laktak, éjjel-nappal együtt voltunk, így felmerült az ötlet, hogy ha megyek a suliba, jöjjenek velem. Végül úgy alakult, hogy a harmadik osztály egy főoktatásán vettek részt. Aztán valamennyi gyerkőcnek meséltek magukról, Finnországról, majd előadtak néhány dalt, sőt együtt énekeltek velük a gyerekek. A kötetlen beszélgetésben rengeteg kérdést tettek fel a mi gyerekeink is. Például, hogy támadta-e már meg őket medve; voltak-e már hokimeccsen; tartanak-e a hiúzoktól? Közben a finnek körében népszerű forró ital, a Glögi kékszőlőléből készülő alkoholmentes változatát kortyoltuk a beszélgetés közben. Az elsősök mézeskaláccsal kedveskedtek a vendégeknek.
Nem csoda hát, hogy nagyon kellemes élményekkel távoztak finn barátaink, és megígérték, hogy ha Magyarországon járnak, újra ellátogatnak az iskolába.